Recenzió

Munk Veronika: Sztárság, elméletben című cikke nyomán, saját tapasztalatok felhasználásával.

Ki számít celebnek?

A celebek olyan médiaszemélyek, akiket a tömegkommunikációs műsorkészítők hoztak létre a közönség szórakoztatása érdekében. A sztároktól eltérően szinte kizárólag a magánéletük nyilvánossá és érdekessé tételével képesek magukat a képernyőn tartani.

Amikor magyar celebek kerülnek elő egy beszélgetés során, egészen biztos, hogy Anettkáról, Kelemen Annáról vagy Győzikéről is szó esik. Ugyan Magyarországon a bulvárt illik lenézni, de a lapolvasási és a tévénézési adatokból kiderül: a sztárság igenis működik. Ha fanyalogva vagy titokban bár, mégis érdeklődéssel fogyasztja a társadalom jelentős hányada.

A magyar média szóhasználatában is észrevehető, hogy a „celeb” kifejezésnek más, illetve legalábbis részben más a jelentése, mint a „sztárnak”, a „csillagnak” vagy a „híres embernek”. Az utóbbi három jelzőt inkább azokra az emberekre használják, akik a médiában való szereplésen kívül is szereztek különféle érdemeket.

Megfigyelhető a tömegmédiában, hogy a celebrity a legfontosabb tárgya a pletykáknak, és sajnos egyes helyeken a híreknek is.

Vegyünk például az egyiket, amibe pár napja botlottam bele. Eszerint Schobert Norbert mostantól csodacukrával küzd az elhízás ellen. Egyik tipikus példája annak, hogy mit is jelent Magyarországon az a szó, hogy celeb. Azon kívül, hogy a médiában szerepel semmi komolyabbat nem sikerült elérnie. De még is beszélünk róla, mert a médiának az a rossz szokása , hogy mindent az ember arcába tol , ha akarja az ember, ha nem. Ha kell, egy figyelem felhívó képet illeszt be, ha kell a szöveg betűméretét növeli meg.Ugyanez a helyzet az újságoknál. Ott van azok a napilapok, melyek mással sem foglalkoznak, hogy melyik celeb éppen mit csinált előző este.

Osztályozás és a kezdetek

Chris Rojek három sztárkategóriája a legizgalmasabb felosztás. A modell azt vizsgálja, hogy a személy milyen módon lett híres. Örökletes a sztárság például a brit királyi család tagjai vagy a Gáspár Győző és Gáspár Bea alkotta házaspár gyermekei számára. Lehet elért, mint a sportolók esetében, és lehet a médiának tulajdonított.

A mikor kezdődött kérdésre nehéz válaszolni. Mindenki más-más időponthoz a tömegmédia kezdetét. Richard Schickel szerint akkor kezdődött, mikor Mary Pickford aláírta az első milliódolláros filmszerződést a hazánkból a tengerentúlra kivándorolt Adolph Zukorral.
A filmtörténészek szerint a kezdet akkor volt, amikor először manipulálták a közönséget azért, hogy az felfigyeljen egy hírességre.
A magyarországi a sztárrendszer kialakulása 1929 és 1936 közé tehető. Ekkorra vált biztossá a magyar hangosfilm életképessége.

A mai értelemben vett bulvármédia kialakulása Európában a 19. század utolsó harmadára tehető, amikor néhány kiadó felismerte az utcán sétáló polgárok között terjesztett újságok jövedelmezőnek bizonyul. Ekkoriban vált a bulvár önálló termékké, amelynek célja a terjesztő közeg, akkoriban kizárólag az újság népszerűsítése, saját piacának növelése. Nem hiába, innen a dolog elnevezése (boulevard = sugárút).

Sztárkutatás jelene

Nagy kutatási terepnek számít a politika és a sport világa. David Giles szerint a sport az egyetlen olyan terület, ahol a sportoló pozíciója döntően valóban teljesítménye alapján alakul. Gary Whannel kiemeli, hogy a sportoló sztár azon kevés sztártípusok közé tartozik, akivel kapcsolatban a beszélgetés legtöbbször a teljesítményről, a kiválóságról, szól, gyakran nemzetiség kérdéskörével összefonódva. Nemcsak a köznapi diskurzusban van ez így, hanem akadémiai szinten is: a sztárreprezentáció etnikai komponensére koncentrálva gyakran találkozunk a szakirodalomban sportolósztárokat elemző anyaggal.

A magyar média- és társadalomtudományi meglepően keveset foglalkozik a mai sztárrendszerrel, a sztáripar működéséve. Bulvárlapok kérésére piackutatásokat végeztek a kedveltséggel kapcsolatban, és aki az első lett, az került az újság címlapjára.

2007-ben az Indexen publikált kérdőívvel vizsgálta a szerző a magyar sztárokkal kapcsolatos attitűdöket.
Néhány eredmény:
- A válaszadók nagy százalékban elítélik a celebeket. Úgy vélték, hogy a legtöbb magyar sztár érdemtelenül kerül a címlapokra, és a tehetsége az utolsó jellemző, ami miatt híres lehet.
- Válaszadók közel háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy ma leginkább akkor lesz sztár valaki, ha nyomja a média, az ezután következő legfontosabb tényező, hogy milyen a külseje.
- A válaszadók 60 százaléka szerint Magyarországon olyan sztárból van a legtöbb, akiről egyáltalán nem lehet tudni, miért lett sztár.

Természetesen a kérdőív nem reprezentatív volt.

Összegzés

A cikkből is látszik, hogy sajnálatos módon a világ minden táján, nem azt nézik egy embernél, hogy tehetséges-e vagy sem, hanem azt, hogy milyen a külseje és mi lehet az a tulajdonság, amivel fel tudja hívni magára a figyelmet. Hiába vannak jó színészek, ha nem szerepelt valaki legalább egyszer egy bulvár napilap címlapján, akkor az emberek túl nyomó többsége nem fogja tudni, hogy ki az a jó színész.