Rockmelt, a facebookos böngésző

Itt a RockMelt, a facebookos böngésző
anarki
2010. november 15.
http://index.hu/tech/2010/11/15/itt_a_rockmelt_a_facebookos_bongeszo/

Egyelőre csak meghívóval vagy feliratkozással használható a böngésző. Az egyik legszembetűnőbb dolog vele kapcsolatban az, hogy konkrétan semmit nem lehet vele kezdeni (még el sem indul!) facebook bejelentkezés nélkül. A böngésző a Google nyílt forráskódú Chromiumnevű böngészőjére épül. De egyelőre ez még csak egy béta verziója a Rockmeltnek.

Elindult a Facebook saját e-mail szolgáltatása

Elindult a Facebook saját e-mail szolgáltatása
Vámosi Gergő
2010. 11. 16.
http://www.origo.hu/techbazis/20101116-megujult-a-messages-elindult-a-facebook-sajat-email-szolgaltatasa.html

Ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy milyen újítást hajtott végre a Facebook. Elindította a saját e-mailszolgáltatásának bevezetését, amely először csak pár ezer amerikai felhasználója érhet el, de várhatóan pár hónapon belül mindenki számára hozzáférhető lesz. Elemzők arra számítanak ezzel az újítással kapcsoaltban, hogy felforgatja az e-mail szolgáltatók piacát azért, mert hiába használnak az emberek más és más e-mail szolgáltatót, de egyik sem éri el a facebook 500 milliós felhasználói létszámót. (Microsoft Hotmail 361 millió, a Yahoo Mail 273 millió, Gmail 193 millió felhasználó).

Brutális sebességgel terjed a Facebook-vírus

Brutális sebességgel terjed a Facebook-vírus
lica
2010. augusztus 2.
http://index.hu/tech/2010/08/02/brutalis_sebesseggel_terjed_a_facebook-virus/

Ebből a cikkből megismerhetünk az egyik faecebook-vírust. A víurs neve: Az emberek 98 százaléka nem tudja 17 másodpercnél tovább nézni ezt a videót. Ha a felhasználó rákattint a linkre, akkor a profil oldalán úgy jelenik meg, mintha like-olta volna a videót és innentől kezdve jön a ördögi kör. Ennek a felhasználónak az ismerőse(i) bedől(nek) ennek, kattint(anak) és kezdődik minden elejéről. Ez a vírus szinte futótűzként terjedt el az oldalon.

Az amerikaiak több időt töltenek Facebookon, mint a Google-oldalakon

Az amerikaiak több időt töltenek Facebookon, mint a Google-oldalakon
Index
2010. szeptember 13.
http://index.hu/tech/uzlet/2010/09/13/amerikaban_tobb_idot_toltenek_a_facebookon_mint_a_google-oldalakon/

A cikkből kiderül, hogy az amerikaiak több időt töltenek facebookon, mint a goolge oldalain és a youtube-on. Ebből a felmérésből kiderül, hogy a facebook milyen nagy térhódítást vitt véghez, hiszen tavaly mégcsak 5% volt az teljesítménye, ami a második helyért való holtversenyhez volt elég, idén viszont az eddigi első, a Yahoo!-t is megelőzte, ami pedig visszacsúszott a harmadik helyre.

Facebook adatokról

Facebook adatokról
2010.07.31.
Éjszakai őrség
http://kocka.blog.hu/2010/07/31/facebook_adatok

Ez a cikk is arról szól, hogy százmillió felhasználó személyes adatai kerültek fel egy torrentoldalra. Viszont ez egy olyan megközelítésből vizsgálja, hogy milyen adatok kerültek fel. Vezetéknév, keresztnév, valamint egyedi profillapok címei. A letöltők jellemzően amerikaiak, lengyelek és románok voltak. A cikknek annyi magyar vonatkozása van, hogy Kovács, Szabó és Molnár nevű felhasználók adatai is megtalálhatók.

Százmillió Facebook-felhasználó adatai kerültek ki a netre
Index
2010. július 29
http://index.hu/tech/net/2010/07/29/100_millio_facebook-felhasznalo_adatai_kerultek_ki_a_netre/

Egy 2.8 gigabájtos adatbázis került fel egy torrentoldalra, százmillió felhasználó személyes adataival. Az a biztonsági cég, amely ezt csinálta, csupán azt akarta szemléltetni, hogy se a facebook se maguk a felhasználók nem törődnek adataik biztonságával.

A Facebook folyamatos használata súlyos függőséget okozhat

A Facebook folyamatos használata súlyos függőséget okozhat
MTI
2010. szeptember 22.
http://mti.hu/cikk/2010/09/22/a_facebook_folyamatos_hasznalata_sulyos_fuggoseget_okozhat-501919


Egy amerikai egyetemen azt a kísérletet végezték el, hogy egy hétre megvonták a diákoktól a facebook használását. A hallgatók annyira nem bírták ezt az elvonást, hogy az órák közötti szünetben kisomfordáltak a teremből és az okostelefonjukon nézték meg, hogy kaptak-e új üzenetet.
Ez a cikk szintén azért került be a források közé, mert ebből is kiderül, hogy a facebook/közösségi oldalak mennyire át tudják venni az emberek életének irányítását.

Már három tinédzsert megöltek a facebookos halállistáról

Már három tinédzsert megöltek a facebookos halállistáról
Index
2010. augusztus 25.
http://index.hu/tech/net/2010/08/25/mar_harom_tinedzsert_megoltek_a_facebookos_halallistarol/

Kolumbiában felkerült egy halállista a facebookra 67 darab névvel és azzal a szöveggel, hogy három napjuk van elhagyni a várost, különben meghalnak. Ebből a 67 tinédzserből hármat megöltek és e három haláleset után kezdett el nyomozni a rendőrség, mert az elején még nem vették komolyan.

Ezt a cikket azért használtam fel, hogy megmutathassam, hogy milyen nagy hatással vannak a közösségi oldalak az emberekre.

Megszűnő magánélet = MENŐ

index: Megszűnő magánélet = MENŐ
Bede Márton
2010.08.27
http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2010/08/27/megszuno_maganelet_meno/

A cikkből kiderül, hogyha az ember regisztrál egy közösségi oldalra akkor megszűnik a magánélete, mert lényegében minden feltesz egy közösségi oldalra (még azt is, amit nem kéne) és ott éli az életét, aminek sok hátránya van/lehet. Az egyik az, hogy ha valaki jelentkezik egy állásra, akkor azt az embert általában "leellenőrzik" egy közösségi oldalon, a másik pedig az, hogy baráti társaságok csúszhatnak át ezekre, és ezzel megszűnik annak az igénye, hogy találkozzanak egymással mert úgy is megtudnak mindent a közösségi oldalakról.

link... első felvonás: Facebook

http://en.wikipedia.org/wiki/Facebook

Mint minden Wikipédián fentlévő cikkből, ebből is megtudhatjuk a Facebookkal kapcsolatos információkaat. (Ki hozta létre, mikor és további alap információk.)

a facebook....

2004. február 4-én hozta létre az oldalt Mark Zuckerberg. Eleinte csak a Harvard egyetem hallgatói használták az oldalt később több más amerikai egyetem hallgatói is használták.
2006. szeptember 26-tól mindenki számára elérhetővé vált a közösségi portál, aki betöltötte 13. életévét és rendelkezett érvényes e-mail címmel.

Na de, mi is az a facebook és mire lehet használni?

- Mint minden közösségi portálon, összeszedhetjük rajta az ismerősöket Magyarországról és a világ minden tájáról.
- Be lehet írni az alap információkon kívül, hogy mik a kedvenc idézetei az embernek, vallási hovatartozást, iskola stb.
- Képeket feltölteni és kommentálni azokat.
- Megosztani gondolatainkat, azt hogy elmarad a másnap tartott óra, aktuális kedvenc számunkat, egy érdekes cikket, bármit.
- Like-olni/Tetszikelni, valamit/valakit, ami/aki elnyeri a tetszésünket. Ezek külön kategóriára vannak osztva, zene, film, TV stb.
- Játszani. Farmville, Maffia Wars stb.
- Chatelni, üzenetet küldeni.

A Facebook, mint maga az internet is, rendelkezik árnyoldalakkal/hátrányokkal. Először is, nagyon hamar átveheti az ember életének irányítását. Addig még az rendben van, hogyha az ember naponta párszor felmegy a profiljára, viszont ha túlzásokba esik, ott már bajok vannak. A Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen egy hétre blokkolták a facebook hozzáférést az egyetemen, és a hallgatók nagyrészre órák után kisomfordáltak a teremből és a telefonjukon nézték meg, hogy kaptak-e új üzenetet.
Egy másik és úgy vélem a legrosszabb árnyoldala az adatvédelem. Idén nyáron 100 millió felhasználó adatai (név, a közösségi oldalon használt becenév, email cím, telefonszám) kerültek ki az internetre. A Skull Security biztonságtechnikai cég egyik szakértője összegyűjtötte ezeket az adatokat és egy 2.8 gigás adatbázist szabadon letölthetővé tette.
Kolumbiában létrehoztak egy halállistát facebookon, először nem vette komolyan a rendőrség, azonban miután 3 embert megöltek azok közül, akik felkerültek a listára, elkezdték a nyomozást.
Komplett baráti társaságok élete csúszik át az internetre, a valós találkozásoknál már nincs is miről beszélgetni, úgyis mindenki mindent tud a Facebookról.

Egy-két érdekességet is lehet találni a Facebookkal kapcsolatban. Mint minden híres oldal, ez is elkezdte kiszélesíteni a profilját. Létrehoztak egy böngészőt, mely a RockMelt nevet kapta. De egyelőre meghívóval vagy feliratkozással lehet kipróbálni. A böngésző legszembeszökőbb újdonsága, hogy facebookos bejelentkezés nélkül még letölteni sem lehet. Sőt, facebookos bejelentkezés nélkül el sem indul.
Szintén ilyen újdonság az e-mailszolgáltatás. Ezt először pár ezer amerikai felhasználó érhet el, és várhatóan pár hónapon belül lesz hozzáférhető mindenki számára.
A legérdekesebb dolog a film, mely a e közösségi oldal létrejöttéről szól; The Social Network. Nem rég mutatták be a mozikban.

Jelenleg több mint 500 millió felhasználója van az oldalnak, 170 országban és mindennel együtt (US angol, UK angol stb.) 76 nyelven használható.

Kínában, Észak- Koreában, Szaúd-Arábiában, Bangladesben és még pár országban blokkolva van az oldal.

Recenzió

Munk Veronika: Sztárság, elméletben című cikke nyomán, saját tapasztalatok felhasználásával.

Ki számít celebnek?

A celebek olyan médiaszemélyek, akiket a tömegkommunikációs műsorkészítők hoztak létre a közönség szórakoztatása érdekében. A sztároktól eltérően szinte kizárólag a magánéletük nyilvánossá és érdekessé tételével képesek magukat a képernyőn tartani.

Amikor magyar celebek kerülnek elő egy beszélgetés során, egészen biztos, hogy Anettkáról, Kelemen Annáról vagy Győzikéről is szó esik. Ugyan Magyarországon a bulvárt illik lenézni, de a lapolvasási és a tévénézési adatokból kiderül: a sztárság igenis működik. Ha fanyalogva vagy titokban bár, mégis érdeklődéssel fogyasztja a társadalom jelentős hányada.

A magyar média szóhasználatában is észrevehető, hogy a „celeb” kifejezésnek más, illetve legalábbis részben más a jelentése, mint a „sztárnak”, a „csillagnak” vagy a „híres embernek”. Az utóbbi három jelzőt inkább azokra az emberekre használják, akik a médiában való szereplésen kívül is szereztek különféle érdemeket.

Megfigyelhető a tömegmédiában, hogy a celebrity a legfontosabb tárgya a pletykáknak, és sajnos egyes helyeken a híreknek is.

Vegyünk például az egyiket, amibe pár napja botlottam bele. Eszerint Schobert Norbert mostantól csodacukrával küzd az elhízás ellen. Egyik tipikus példája annak, hogy mit is jelent Magyarországon az a szó, hogy celeb. Azon kívül, hogy a médiában szerepel semmi komolyabbat nem sikerült elérnie. De még is beszélünk róla, mert a médiának az a rossz szokása , hogy mindent az ember arcába tol , ha akarja az ember, ha nem. Ha kell, egy figyelem felhívó képet illeszt be, ha kell a szöveg betűméretét növeli meg.Ugyanez a helyzet az újságoknál. Ott van azok a napilapok, melyek mással sem foglalkoznak, hogy melyik celeb éppen mit csinált előző este.

Osztályozás és a kezdetek

Chris Rojek három sztárkategóriája a legizgalmasabb felosztás. A modell azt vizsgálja, hogy a személy milyen módon lett híres. Örökletes a sztárság például a brit királyi család tagjai vagy a Gáspár Győző és Gáspár Bea alkotta házaspár gyermekei számára. Lehet elért, mint a sportolók esetében, és lehet a médiának tulajdonított.

A mikor kezdődött kérdésre nehéz válaszolni. Mindenki más-más időponthoz a tömegmédia kezdetét. Richard Schickel szerint akkor kezdődött, mikor Mary Pickford aláírta az első milliódolláros filmszerződést a hazánkból a tengerentúlra kivándorolt Adolph Zukorral.
A filmtörténészek szerint a kezdet akkor volt, amikor először manipulálták a közönséget azért, hogy az felfigyeljen egy hírességre.
A magyarországi a sztárrendszer kialakulása 1929 és 1936 közé tehető. Ekkorra vált biztossá a magyar hangosfilm életképessége.

A mai értelemben vett bulvármédia kialakulása Európában a 19. század utolsó harmadára tehető, amikor néhány kiadó felismerte az utcán sétáló polgárok között terjesztett újságok jövedelmezőnek bizonyul. Ekkoriban vált a bulvár önálló termékké, amelynek célja a terjesztő közeg, akkoriban kizárólag az újság népszerűsítése, saját piacának növelése. Nem hiába, innen a dolog elnevezése (boulevard = sugárút).

Sztárkutatás jelene

Nagy kutatási terepnek számít a politika és a sport világa. David Giles szerint a sport az egyetlen olyan terület, ahol a sportoló pozíciója döntően valóban teljesítménye alapján alakul. Gary Whannel kiemeli, hogy a sportoló sztár azon kevés sztártípusok közé tartozik, akivel kapcsolatban a beszélgetés legtöbbször a teljesítményről, a kiválóságról, szól, gyakran nemzetiség kérdéskörével összefonódva. Nemcsak a köznapi diskurzusban van ez így, hanem akadémiai szinten is: a sztárreprezentáció etnikai komponensére koncentrálva gyakran találkozunk a szakirodalomban sportolósztárokat elemző anyaggal.

A magyar média- és társadalomtudományi meglepően keveset foglalkozik a mai sztárrendszerrel, a sztáripar működéséve. Bulvárlapok kérésére piackutatásokat végeztek a kedveltséggel kapcsolatban, és aki az első lett, az került az újság címlapjára.

2007-ben az Indexen publikált kérdőívvel vizsgálta a szerző a magyar sztárokkal kapcsolatos attitűdöket.
Néhány eredmény:
- A válaszadók nagy százalékban elítélik a celebeket. Úgy vélték, hogy a legtöbb magyar sztár érdemtelenül kerül a címlapokra, és a tehetsége az utolsó jellemző, ami miatt híres lehet.
- Válaszadók közel háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy ma leginkább akkor lesz sztár valaki, ha nyomja a média, az ezután következő legfontosabb tényező, hogy milyen a külseje.
- A válaszadók 60 százaléka szerint Magyarországon olyan sztárból van a legtöbb, akiről egyáltalán nem lehet tudni, miért lett sztár.

Természetesen a kérdőív nem reprezentatív volt.

Összegzés

A cikkből is látszik, hogy sajnálatos módon a világ minden táján, nem azt nézik egy embernél, hogy tehetséges-e vagy sem, hanem azt, hogy milyen a külseje és mi lehet az a tulajdonság, amivel fel tudja hívni magára a figyelmet. Hiába vannak jó színészek, ha nem szerepelt valaki legalább egyszer egy bulvár napilap címlapján, akkor az emberek túl nyomó többsége nem fogja tudni, hogy ki az a jó színész.

ha saját honlapom lenne...

Ha egy saját honlappal kéne előrukkolnom, mely ezzel az országgal foglalkozik, kicsit bajban lennék. Ugyanis, ahogy pár bejegyzéssel ezelőtt említettem már, nagyon kevés magyar nyelvű honlap áll rendelkezésre Koreáról.

Mi az, ami hiányzik?

Ahhoz, hogy egy igényes, napra kész holnapot lehessen csinálni, sok minden hiányzik. Vannak ugyan blogok, fórumok meg különböző honlapok, amik ezzel foglalkoznak, de azok már vagy halottak, vagy nagyon ritkán történik frissítés.

Mit tegyünk?

Három dolog van, ami befolyásolja egy honlap/fórum életét. Napra készség, színvonalasság és aktivitás. Ezek nélkül szerintem elkerülhetetlen az, hogy ne haljon meg egy honlap rövid időn belül.

Úgy képzelem el ezt a honlapot, hogy híreket, leírásokat (hivatkozással!) bárki beküldhetne, és moderátorok döntenék el, hogy felkerülhet-e a honlapra. Minden részlegnek lenne külön-külön két-két darab moderátor, akik figyelnének a beküldött leírásokra és arra, hogy minden rendben van-e. Az oldalhoz tartozhatna továbbá fórum is, ahol kötetlen, de kultúrált formában beszélgethetnének a felhasználók egymással. Igény esetén ún. fórumtalálkozókat is lehetne tartani, hogy ne csak a világ bonyolult hálóin keresztül ismerjük meg azt, akivel hónapok óta beszélgetünk, hanem személyesen is és ezáltal elkerülhető a holnapnak a halála.

Korea a felhasználói attitüdök tükrében

Azt hiszem, azt nyugodtan ki lehet mondani, hogy egy átlagos ember, akinek az érdeklődési köre Korea, nem tud hatni arra, hogy mi található meg az országról a világhálón.


Birtoklás, segítés, gyűjtés

A birtoklás az esetek nagy többségében szinte egyátalán nem jellemző. Inkább úgy találkozhatunk vele, hogy a korábban összegyűjtött információt birtokolt tudásként megosztjuk másokkal, hiszen egy fórumnak/holnapnak elsősorban pont az a célja, hogy segítsen egy "kezdőnek". Arról nem is beszélve, hogy senki sem úgy született, hogy azonnal meg tudta mondani, hogy Szöul Dél-Korea fővárosa.

Önkifejezés

Ugyan ez a téma nem minden esetben tud teret adni a kreativitásnak, hiszen többnyire csak információ/tudás cseréről van szó, viszont ha valaki ért egy komolyabb kaliberű fényképezőgéphez és képeket készít Korea nevezetességeiről és azt osztja meg másokkal, akkor máris beszélhetünk kreativitásról.

Közös tudásépítés

Elképzelhető, hogy ersekdorának, a témanyitónak esetlegesen ez lehetett a célja. Ha a válasz igen lenne, akkor nagy valószínűséggel a többi felhasználóból hiányzott ez a hozzáállás hiányzott és ezért halt ki a topic olyan rövid idő alatt.

Karrier

Nem tartom valószínűnek, hogy a fórum felhasználói karrier fényében használnák fel azt az ismeretanyagot, melyre szert tettek a fórum használata idején. Persze ezt biztosra nem lehet mondani, mert bármi előfordulhat, de nem hiszem, hogy olyan gyakran történne ilyesmi.

online/offline interakció és Korea

Egy-két bejegyzéssel ezelőtt (a fórum kereteinek meghaladása, avagy van-e igény a személyes kapcsolatra?) felmerült, hogy van-e igény a fórumozóknak arra, hogy személyes kontaktust alakítsanak ki, és a válasz az volt, hogy nem. Úgyhogy, a mostani kérdésre az lenne a válszom, hogy az online és offline megjelenés között nincs interakció.

A hagyományos médiában szinte egyátalán nem esik szó úgy Koreáról, hogy az ne valamilyen politikai történés lenne.

Korea a világhálón

Az igazat megvallva, ezzel a bejegyzéssel nagyon bajban vagyok. Mert Korea még közel sem annyira "híres" kishazánkban, mint Japán és ebből kifolyólag nagyon kevés olyan linket találtam magyar nyelven, ami a következő formai szintek egyikébe tartozna.

publikációk, cikkek:

Tekintve, hogy Magyarországon különlegesnek és furcsának számít Korea, épp ezért publikációval és cikkel nem igazán találkoztam. Ám a Terebess Ázsia E-Tár honalpon egy-két publikáció felkerült elektronikus formában.

honlapok, honlaprendszerek:

Korea
Linkgyűjtemény (amint azt már a lap.hu-s oldalaktól már megszokhattuk). Azért esett erre a választásom, mert innen szinte bármilyen témában tovább tudunk jutni, legyen az zene, történelem vagy akár a híres koreai cégek (Samsung, LG, Hyundai) honlapjai.

blogok:

Namhanman, a Korea-fan
Dél-koreai filmekkel foglalkozó blog. Ez a blog tökéletes azoknak, akik érdeklődését felkeltette 1-1 alkotás, hiszen nagyon sok film rövid leírása megtalálható és naprakész információkat olvashatunk a dél-koreai filmiparról.

wikik, adatbázisok, gyűjtemények:

Wikipedához híven itt is találunk általános információt Dél-Koreáról. Egy kis földrajz, történelem, gazdaság, és a többi.

web 2.0 - közösségi szolgáltatások:

Az ország rendelkezik rajongói klubbal iwiwen, Korea Korea, ami 2008-as létrejötte óta 642 taggal rendelkezik.

kereskedelmi oldalak:

Ahogy a post elején említettem Korea nem ismert nálunk, ezért nincs is esély (a keresletről nem is beszélve) az országgal kapcsolatos dolgok árusítása. Ebből következik, hogy sem webáruház, sem aukciós oldal, sem termékkatalógus nincs.

internet nélkül, digitalizálódás és hálózat..... meg persze Korea

Kétség sem fér ahhoz, hogy manapság minden háztartásba elengedhetetlen kellék az internet. Az egyik leggyorsabb és legjobb módja, hogy megvitassunk egy témát vagy annak, hogy megtaláljunk valamit. Korea iránt érdeklődök kissé bajban lennének a világháló nélkül, hiszen a hétköznapi, "normális" életben nehezebb találkozni olyannal, aki osztja az érdeklődésünket. Ugyanis be kell látnunk azt, hogy Korea még a mai napig egy távoli és nagyon más világ.

Korea internet nélkül

Internet nélkül gyakran az interperszonális kommunikáció szintjén tudhatunk meg többet egy-egy adott témáról. Péládul ha egy ismerősünk tudja azt, hogy mi szeretjük Koreát és neki van egy könyve róla vagy egy barátja, aki szintén érdeklődik a téma iránt, akkor jó eséllyel előfordulhat, hogy kölcsönkapjuk a könyvet és megismerkedünk azzal a bizonyos baráttal.

Csoportkommunikációra is találunk példát, ilyen esemény például a koreai filmhét, vagy a filmklub, vagy pár hete volt egy felolvasóest a Bajza utcai iskolában, ahol Osváth Gábor tanár úr olvasott fel egy koreai történetet. A felolvasás bejeztével a jelenlévők résztvehettek egy kötetlen beszélgetésen. A csoportkommunikáció egy bizonyos szinten átmenet az interperszonális és a tömegkommunikáció között. Egyszerre több embert is el tudunk érni, de a tömegkommunikáció során az elérhető személyek száma (szinte) korlátlan.

A tömegkommunikáció a médiumokat (újság, televízió, rádió, stb.) foglalja magában. Ezen a területen azonban nem igazán lehet találkozni olyannal, ami Koreával foglalkozna. A válasz igazán egyszerű; ahogy már említettem az emberek nagy százaléka úgy van vele, hogy a koreaiak valahol Kínához közel vannak, mindent rizzsel fogyasztanak, kutyát esznek, csík szemük van, érthetetlen az írásuk és a beszédük. Néha napján ugyan az ismeretterjesztő csatornákon felbukkan egy-egy olyan műsor, ami a kultúrával vagy a mindennapi életettel foglalkozol, de nem igazán jellemző.

Hálózati hatások

Nagyon sok témára melyek előfordulnak az interneten, nagy hatást gyakoroltak a multimédiás lehetőségek. Azonban ez nem igazán mondható el erre a témáról. Hiába terjedt el a multimédia használata, abban az esetben ha az ember csak az országot és a kultúráját szeretné megismerni, akkor nem feltétlen van szükség multimédiás lehetőségre.

a fórum kereteinek meghaladása, avagy van-e igény a személyes kapcsolatra?

Valószínűnek tartom, hogy ez a post lesz a legrövidebb, ugyanis a megválaszolandó kérdéseket el lehet intézni 3-4 szavas válaszokkal.

Nade lássuk, hogy miről van szó...

Élet a fórumon kívül, avagy lehetőségek a személyes kapcsolat felvételre

Ezt megelőzően rengeteg olyan fórummal találkoztam, ahol a résztvevők egy idő után igényelték a személyes kontaktust. Néhány tag külön-külön elkezdett e-mailt váltani, msn-ezni, vagy bejelölték egymást különböző közösségi portálokon. Sőt, egy idő után arra is volt igény, hogy fórumtalálkozót szervezzenek és így személyesen is meg lehetett ismerni azt, aki elment. Személyes tapasztalattal rendelkezem ilyen téren, hiszen vannak olyan emberek, akikkel így, egy közös érdeklődés miatt ismerkedtem meg és a mai napig tartjuk a kapcsolatot.

Azonban ez nem jellemző a fórumra, ugyanis ez a fórum kicsit komolyabb hangvételű, mint egy olyan, ami például az emberek hobbijairól szól.

Webes megoldások

Más fórumokon előfodrult, hogy kifejlődtek webes felületek, ám ebben a topikban erről sem esik szó. Nem csak azért, mert nem jellemző a témára az "összetartás", hanem azért mert igény sincs nagyon rá, ugyanis rengeteg más honlap foglalkozik Koreával (művészetével, történelmével, filmjeivel stb.) és nem igazán tudnának valami újat alkotni.

Témahalál és újjáéledés.

Mostani bejegyzésemben arra keresem a választ, hogy amennyiben előfordult, hogy "elhalt" a topic, akkor minek a hatására éledt újjá, valamint azt is vizsgálom, hogy az esetleges külső hivatkozásokra hogyan reagálnak a hozzászólók.

A témával elég gyakran előfordult, hogy partvonalra került, hiszen több olyan alkalom is volt, mikor kifulladt nem csak hónapokra, hanem évekre is (ez utóbbi igaz is rá, hiszen 2008 óta nem érkezett normális, értékelhető hozzászólás). Akkor volt főnix a topik és éledt újjá, mikor egy új/régi tag tett fel kérdést és/vagy újdonságot osztott meg a nagyérdeművel.

Nade, mi a helyzet a külső hivatkozásokkal?

Elég gyakran előfordulnak a külső hivatkozások.

Találunk köztük lineket koreai filmekhez, novellához, népmeséhez, tankönyvekhez.

Néhány hivatkozás:
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/koreainyelv.html
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/osvath.html
http://www.racio.hu/html/hvang.html

Reagálni szoktak a linkekre, de a téma szerves részévé nem válnak.

Korea és Roman Jakobson kapcsolata

Ebben a bejegyzésben, a Roman Jakobson féle interperszonális kommunikáció tipikusok funkciói nyomán szédszedésre kerül a topik.
Kérdés: kimutathatóak-e a fórumban történő kommunikációban az interperszonális kommunikáció tipikus funkciói?

A fórumra leginkább a referenciális funkció a jellemző, ami nem nagy meglepetés, hiszen pont az a célja a fórumnak, hogy egy hozzá nem értő ember ha beleolvas, többet tudjon meg Koreáról. Valamint, azoknak is hasznosz, akik szeretnék bővíteni látókörüket a koreaiakról.

Megfigyelhető az emotív funkció. Például már az első poszt végén, mikor a topikindító felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a témának szigorúan politika mentesnek kell lennie. Valamint észrevehető, hogy a hozzászólok örülnek, mikor kapnak másoktól olyan linkeket, melyek a hasznukra válhatnak.

Konatív funkció lehet egy felszólítás, érdeklődés, a lényege, hogy az üzenet hatást váltson ki a befogadóban. Rengeteg példát tudnék erre felhozni, hiszen az a lényege, hogy válaszoljanak egymásnak az hozzászólok.

A fatikus funkció a kommunikáció fenntartásáért felelős, ez gyakran egy köszönésben, bemutatkozásban nyilvánul meg. Erre számtalan példát lehetne hozni, mert sokan úgy kezik a hozzászólásukat, hogy "szia!"

A metanyelvi, valamint a poétikai funkció elég ritkán jelenik meg, mondhatnám úgy is, hogy nem jellemző, hiszen a felek általában értik egymást, nem beszélnek el egymás mellett, és a hozzászólások tartalma sem elsődlegesen az esztétikai jelleget képviseli.

Tehát a válaszom a kérdésre, miszerint kimutathatóak-e az interperszonális kommunikáció típusai, az, hogy igen, kimutathatóak.

Koreával kapcsolatos fórum az indexen

Mivel Korea kezd elég közel kerülni hozzám, ezért úgy gondoltam, hogy amennyiben találok a fórumon ilyen nevezetű topikot, akkor mindenféleképpen az lesz az én témám. Szerencsém volt és találtam is ilyen nevű fórumtopikot (link).

Vágjunk is bele.

Két témát találtam Indexen, ami Koreával és/vagy a művészetével, kultúrájával foglalkozik. Az első nem volt nagyon hosszú életű, mindösszesen 39 hozzászólást élt meg és 5 napig volt aktív (2005.02.01 és 2005.02.06 között).

A KOREAi kultúra, művészet, nyelv... című topik, 2005.07.14-én nyílt és az utolsó hozzászólás 2008 év végén íródott. A témaidítónak az volt a célja, hogy politikamentesen beszélgessenek Koreáról (és nem utolsó sorban Japánnak és Kínának is van saját, önálló témája). A topic nyitó "ersekdora" volt és kezdetben ő uralta a beszélgetést, de fokozatosan kapcsolódtak be további érdeklődők. A törzstagok szinte végig ugyanaz a pár ember volt és ritkán kapcsolódott be 1-1 új ember, ám azokkal minden probléma nélkül folyt az eszmecsere. A téma 2005 nyarán és 2006 márciusában volt a legaktívabb.